A sok bővítés és átalakítás ellenére régi templomáról, a külső támpillérek alapján feltételezik, hogy szentélye eredetileg gótikus boltozatú volt.(Banner Z.: Csík.)
    1699 nov. 26-ról paphívásról és papmarasztalásról van adat, ami feltételezi, hogy itt már előbb templom volt és annak papjáról akartak gondoskodni. Semmiképpen sem tételezhető fel, hogy a zavaros XVII. században építették volna a templomot. Bizonyosabb, hogy az előző századból való.
    Az 1784. Évi püspöki vizitatio megállapítja, hogy a templom egyik részén: „ obscura atiquitatis signa visebantur” régiségének jeleit látták. Sajnos ezt nem részletezik.(Schematizmus:1882, 67)
Csíkdelnének, illetve a szent János templomnak volt a filiája, de már 1699-ben szeretett volna saját papot hívni.
1776-ban és 1782-ben megkísérli az elszakadást az anyaegyháztól, de a jóváhagyást csak 1783-ban kapja meg. (Schematismus 1882, 67: Endes: Csík, Gyergyó. Kászon  337.) Mindvégig katolikus falú. (Lestyán Ferenc-Megszentelt kövek 235.) Végleges formáját, amely ma is látható 1839- be kapta.       A templom tornyán levő 1450-es évszám egy korábbi kápolna emlékét őrzi.
    Az egyházközség és  templom védőszentje Páduai Szent Antal.  Búcsúünnepe június 13-án van.
      A főoltár 1800-ban készült. Az oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolja.
18. századi: olaj vászon, kopott. A kép jobb oldalán sötét ruhában, saruban térdel, előtte térdeplőn könyv. A bal felső részen felhőben Mária a kis Jézussal, rózsaszínű ruhában, kék köpenyben, barokk korona a fején. Jézus kezében földgömb. Felettük, mellettük angyalok.
 Az oltár fehérre festett fa, aranyozott díszekkel. A kép mellett 2 oszlop, aranyozott babérfonalakkal és aranyozott oszlopfővel. A kép felett egy-egy aranyozott levélcsomó. Fentebb szögletesen kihajló perem aranyozott tojássorral. Legfelül ovális leveles szegéllyel, kerek aranyozott keretben festett Szentháromság piros ruhás Krisztus, kék ruhás Atya között fentebb a galamb, a Szentlélek. Az oszlopok felett egy-egy váza, aranyozott levelekkel.
      Az oltár két oldalán egy-egy szobor: diakónusi öltözetben, fehér alba, aranyszegélyű bordó tunikában: egyik pálmával és kövekkel Szt. István, a másik hasonló ruhában Szent Lőrinc csak pálmával. Mindkettő fején sugaras glória.
Tabernákulum kicsi, ivelt. A mensa téglából rakott, vakolt, festett. Oldalában beépítetve régi cibórium fülke. 19. sz. mészkőből, faragott, csúcsívek, elől kereszt bordákkal. Egykori vas ajtaja is megvan, rácsosan fűzött vaslemezekből, vékony négy levelű rózsa rászögelve. Ez is be van festve.
    A szent sir kápolnában:
   Boldogságos Szűz Anya  Lourdesi szobra  van az 1890-es évekből
Festett faragott fa, fehér és szürke olajfestékkel átfestve.
Itt van egy festmény is:
   Könnyező Mária 1708-ból jelzés nélkül olaj vászon, felül ívelt álló téglalapforma. Vörös háttér előtt kissé balra forduló kék köpenyes, kendős fiatal nő félalakja, sötét vörös ruhában, nyakán boglárról csüngő kereszt, bal kezét a köpeny alól kidugva mellére teszi, feje körül glória. Alatta predellán felirat: VERA EFFIGIES B. V. M. LACRIMANTIS ET SUDANTIS TYRNAVIAE IN HUNGARIA ANNO 1708. Renov in 1953.      A bejárati oldalkápolna bal oldalán Jézus Szíve szobra áll az 1890-es évekből. Festett, faragott fa. A tipikus eddig sokszor látott forma erősen átfestve vörös, szürke, fehér olajfestékkel.     Szószék 18. század vége (?) Faragott, festett fa, fehér és aranyozott, korlátján nyelv alakú kartusokban színes képek ötször. Csészéje alul ananászban végződik, kannelurás, mélyöblű, rátétes négy babérlevél fűzérrel, körben palmettasorral. Befelé ívelő támfalán a színes képek között aranyozott rózsalevelekkel, a képeken középen Jézus alakja kezében könyvvel „Elmenvén hirdessétek ….stb.” Jézustól jobba-balra a négy evangelista. A szószék hátfala és ajtaja copf díszű, kupolás hangvetőjének tetején Keresztelő János szobra. A csíkszeredai szószékkel rokon.
      A templom mellé Szőcs Antal plébánossága ideje alatt építették a plébánia épületet, a kántori lakot és  a tanítói lakást.      1825 és 1830 között szintén Szőcs Antal plébános vezetésével az Olt felé a lápon át a falú utját és megépítették közmunkával.       1920-30 között Búzás Imre esperes ideje alatt a templom új födélszerkezetet kap.