1764 január 7-én császári katonák 200 fegyvertelen székelyt, köztük nőket és gyerekeket mészároltak le Madéfalván a túlbuzgó és kegyetlen Siskovics József altábornagy parancsára.
Hasonló ellenállást fejtett ki Háromszék, Csík és Gyergyó népe, utóbbi rátört Buccow szállására, kis híján agyon is verte a főtisztet.
A parancs értelmében 1764. január 7-én hajnalban két tábori ágyú kezdte lőni az alvó falut, majd 1300 császári katona rontott az ágyból kiugró, menekülő emberekre: legkevesebb 200 székelyt, férfiakat, gyerekeket, nőket gyilkoltak le az órákig tartó hajszában, a házakat kifosztották, felgyújtották. Ez volt a madéfalvi veszedelem, a SICULICIDIUM.
A császári hatalom nem érzett lelkifurdalást. A Madéfalva halottait rejtő tömegsírra, a falu és Csíkcsicsó közti Vészhalomra emlékművet helyeztetett, rajta a latin nyelvű felirat maró gúny és felsőbbrendűség volt:
A székelyek megfékezett gőgje nyugszik itt.
Azóta is minden évbe szentmisével és koszoruzással emlékeznek meg erről a tömegmészárlásról.
A megemlékezésen jelen volt Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere, Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere, valamint Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke.
A megemlékezés Nyisztor Ilona moldvai népdalénekes énekével kezdődött, majd Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.
Varga Judit miniszter asszony ünnepi köszöntőjében így nyilatkozott: „Éljünk magyarként bárhol is a Kárpát-medencében, vagy szerte a nagyvilágban, mindig különleges élmény Székelyföldre megérkezni, átélni egy nemzet határokon átnyúló lelki összetartozásának az érzését. Ahogy több mint ezeréves történelmünk összefonódik, úgy örömünk és bánatunk is egy”.
Tánczos Barna ünnepi beszédében háláját fejezte ki a jelenlévő magyarországi főtisztviselők irányába – “Köszönjük, hogy hisznek abban, hogy a nemzet egy, és tesznek is azért, hogy a magyar nemzet egységes maradjon és fönnmaradjon az ilyen viszontagságos történelmi időszakokban is”.
Az idén Csíkcsicsó Polgármesteri Hivatala, az RMDSZ, az EMSZ, a Közbirtokosság , valamint a Várkőszikla Ifjusági Szervezet csíkcsicsói képviselete vett részt a madéfalvi veszedelem 259. évfordulóján. Az 1764-es események áldozataira emlékezve koszorút helyeztünk el az emlékműnél az Önkormányzat, az RMDSZ és az EMSZ, a Közbirtokosság, valamint a CSIVISZ nevében is. Miután a résztvevők elhelyzeték a megemlékezés koszorúit, Tamás József nyugalmazott püspök egyházi áldást mondott.
Hasonló ellenállást fejtett ki Háromszék, Csík és Gyergyó népe, utóbbi rátört Buccow szállására, kis híján agyon is verte a főtisztet.
A parancs értelmében 1764. január 7-én hajnalban két tábori ágyú kezdte lőni az alvó falut, majd 1300 császári katona rontott az ágyból kiugró, menekülő emberekre: legkevesebb 200 székelyt, férfiakat, gyerekeket, nőket gyilkoltak le az órákig tartó hajszában, a házakat kifosztották, felgyújtották. Ez volt a madéfalvi veszedelem, a SICULICIDIUM.
A császári hatalom nem érzett lelkifurdalást. A Madéfalva halottait rejtő tömegsírra, a falu és Csíkcsicsó közti Vészhalomra emlékművet helyeztetett, rajta a latin nyelvű felirat maró gúny és felsőbbrendűség volt:
A székelyek megfékezett gőgje nyugszik itt.
Azóta is minden évbe szentmisével és koszoruzással emlékeznek meg erről a tömegmészárlásról.
A megemlékezésen jelen volt Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere, Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere, valamint Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke.
A megemlékezés Nyisztor Ilona moldvai népdalénekes énekével kezdődött, majd Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket.
Varga Judit miniszter asszony ünnepi köszöntőjében így nyilatkozott: „Éljünk magyarként bárhol is a Kárpát-medencében, vagy szerte a nagyvilágban, mindig különleges élmény Székelyföldre megérkezni, átélni egy nemzet határokon átnyúló lelki összetartozásának az érzését. Ahogy több mint ezeréves történelmünk összefonódik, úgy örömünk és bánatunk is egy”.
Tánczos Barna ünnepi beszédében háláját fejezte ki a jelenlévő magyarországi főtisztviselők irányába – “Köszönjük, hogy hisznek abban, hogy a nemzet egy, és tesznek is azért, hogy a magyar nemzet egységes maradjon és fönnmaradjon az ilyen viszontagságos történelmi időszakokban is”.
Az idén Csíkcsicsó Polgármesteri Hivatala, az RMDSZ, az EMSZ, a Közbirtokosság , valamint a Várkőszikla Ifjusági Szervezet csíkcsicsói képviselete vett részt a madéfalvi veszedelem 259. évfordulóján. Az 1764-es események áldozataira emlékezve koszorút helyeztünk el az emlékműnél az Önkormányzat, az RMDSZ és az EMSZ, a Közbirtokosság, valamint a CSIVISZ nevében is. Miután a résztvevők elhelyzeték a megemlékezés koszorúit, Tamás József nyugalmazott püspök egyházi áldást mondott.