"Csik-Csicso a szépviznek Oltba szakadásánál fekvő csinos székely falu, nevezetes káposztájáról, melyet az Olt téri kertekben oly nagy mennyiségben termelnek, hogy nem csak Csicsot ellátják a magyar konyha kedvencz czikkével, hanem egész Brassóig, s csicsói káposzta mindenütt nagy hirben van."


A megyeszékhelytől 5 km-re északra a Szépvíz pataknak az Oltba torkollásánál fekszik. A Csicsó helységnév régi Chychow alakjában szláv eredetű személynévből keletkezett. A ma is használatos Csík-Csicsó jelzős összetétel 1675-ből származik. Ez a dokumentum özvegy Petki Anna főnemes asszony és testvérbátyja, Petki János utasítása Farkas Máté jobbágyuknak csicsói udvarházuk és gazdaságuk vezetésére vonatkozóan. Valószínű ennek a családnak a leszármazottja az a Petki Dávid, akinek "fényes kastélyát" hiába kereste Orbán Balázs, mert 1706-ban Acton osztrák generális úgy lerombóltatta, hogy még a nyomait sem lehet megtalálni.


1850-ben Csicsónak 1705 lakója van, ebből 1551 magyar, 64 cigány, 63 román, 15 német és 12 örmény anyanyelvű. A XIX. század folyamán nő a lakosság száma, mely a századforduló felé kissé visszaesik, hogy aztán 1910-ben ugrásszerűen növekedjék 2225-re. A növekedést a faipar fellendülése idézte elő. 1935-ben már 2355 lakója van Csíkcsicsónak.


Iskoláját 1737-ben alapították. Afalu lakossága földműveléssel és állattartással foglalkozik. Sokan teljesítenek szolgálatot a vasútnál, vagy járnak dolgozni Csíkszeredába.


A felcsíki emberek káposztás faluként tartják számon. Ezt a tulajdonságát a falunak Orbán Balázs is említi. Az Olt és a falu között elterülő rétet nevezzük káposztás kertnek. A káposztavágásnak ez a szigorú naphoz kötöttsége az idők folyamán megváltozott, most már saját szükségletnek megfelelően termelnek, csak néhány gazda termel nagyobb mennyiségben. Csicsó gazdasági életéhez szorosan hozzátartozik egy évtizedek óta fennmaradt népszokás, az október 16-i Gál-napi káposztavágás, vagy káposzta szüret. Gál napján szokás volt mulatságokat rendezni a falu egyik fő utcáján, ahol a káposztát szállító szekerek vonultak, különböző árusok kínálgatták portékájukat és közben szóltak a jobbnál jobb nóták.


A falu központjából a Hargita fele vezető úton alig másfél órai járásra találhatóak Csicsó várának romjai. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek kolostoruk megépítése előtt laktak itt. Ez a vár a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült, a Központi-Hargita keleti peremén.


A településtemploma a falu központjában található, közel az iskolához. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel, végleges, mai formáját 1839-ben kapta. Az épületet műemlékként tartják számon, akárcsak a mellé épített plébániát.
Csicsó nemcsak történelmi emlékekben gazdag, de bővelkedik természeti kincsekben is. Így a csicsói Hargita hegy altalajában megtalálható a porcelán gyártás nélkülözhetetlen alapanyaga, a kaolin. Ezen kívül nagyon gazdag bővizű borvízforrásokban is. Jelentős a messzi földön gyógyító hatásáról ismert mofetta, amely reumatikus és érrendszeri valamint az ízületi és asztmás betegségek gyógyítására alkalmas. A csicsói Hargita télen a téli sportok paradicsoma. Belföldről és külföldről egyaránt nagyon sok turista keresi fel.


Az 1952-től közigazgatásilag Madéfalvához tartozó falu 2004-től önálló község. 2006. október 14-én a falu népe, valamint számos vendég jelenlétében avatták fel a Hősök Emlékművét. A település talán egyik érdekességének számít, hogy itt játszódik Tamási Áron: Ábel a rengetegben c. regényének egy rövid részlete, a történet szerint itt született a főhős, Szakállas Ábel.

Csíkcsicsó községhez tartozik Csaracsó is.
Már a  trianoni békeszerződés előtt Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott Csíkcsicsó részeként.
Színtiszta magyar falu, 144 lakosa volt 1992-ben, mind római katolikus vallású.
Események
Hasznos elérhetőségek
Állatorvosi rendelő telefonszám
(éjjel nappal hívható)
+4 0712 345 678

Csíkszereda TAXI társaság
(éjjel nappal hívható)
+4 0711 222 333

CFR Csíkcsicsó
+4 0712 345 678