Csicsó vára
Csíkcsicsótól (Ciceu) DNy-ra, a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült, a Központi-Hargita keleti peremén. Felkeresése a Csíkcsicsóból induló, Oltfalun is átvezető földúton lehetséges. Ez a jelzett út nagyjából Ny-i irányban haladva egészen a várrom közelébe vezet. A ráfestett kék kör turistajelzés rendkívül ritkán látható – mindössze kettőt észleltünk utunk során – így a gyakori elágazások miatt nem árt kérdezősködni. Sajnálatos módon a nemrég felhagyott Csicsói kőbánya hatalmas teherautói tönkretették a földutat, így az ennek köszönhetően személygépkocsival ma nemigen járható. A Csicsói-várszikla közelébe érkezve, kék háromszöggel jelzett ösvény vezet a maradványokhoz – ezt sem éppen könnyű megtalálni.
Benkő Elek így ír a várról: “Az Olt völgyétől 7 km-rel Ny-ra fekvő, 933 m magas, 80 x 23 m-es hegytető /”Várkőszikla”/ É-i peremét ívesen kanyarodó, helyenként vízmosásoktól megszakított kőfal maradványa határolja. A plató többi részét függőleges sziklafal övezi, ezeken a helyeken nem emeltek falat. A közeli csíkrákosi várral ellentétben, a Csicsóvár fala keskenyebb /1,32-1,56 m/ és kisebb, laposabb kövekből, lényegesen több habarcs felhasználásával készítették.” A szabálytalan alaprajzú sziklavár 65 m hosszú, 25-30 m széles. Növényzettől benőtt alapfalai az É-i oldalon 1-2 m magasan ma is megfigyelhetők. A közeli, csíkrákosi pogányvárhoz hasonlóan az erdélyi határvédelmi rendszer harmadik lépcsőjének tagja lehetett. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek a zárda megépítése előtt egy ideig ebben a várban laktak.
Források:
Benkő Elek: Kelet Erdély “korai” kővárai. Castrum Bene. 1989. 70.
Vofkori László: Székelyföld útikönyve. II. Bp. 1998. 40.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. Pest. 1869. 60-61.
Csíkcsicsótól (Ciceu) DNy-ra, a Vármező nevű helyen, az Egres- és a Várpatak közti magas sziklagerincre épült, a Központi-Hargita keleti peremén. Felkeresése a Csíkcsicsóból induló, Oltfalun is átvezető földúton lehetséges. Ez a jelzett út nagyjából Ny-i irányban haladva egészen a várrom közelébe vezet. A ráfestett kék kör turistajelzés rendkívül ritkán látható – mindössze kettőt észleltünk utunk során – így a gyakori elágazások miatt nem árt kérdezősködni. Sajnálatos módon a nemrég felhagyott Csicsói kőbánya hatalmas teherautói tönkretették a földutat, így az ennek köszönhetően személygépkocsival ma nemigen járható. A Csicsói-várszikla közelébe érkezve, kék háromszöggel jelzett ösvény vezet a maradványokhoz – ezt sem éppen könnyű megtalálni.
Benkő Elek így ír a várról: “Az Olt völgyétől 7 km-rel Ny-ra fekvő, 933 m magas, 80 x 23 m-es hegytető /”Várkőszikla”/ É-i peremét ívesen kanyarodó, helyenként vízmosásoktól megszakított kőfal maradványa határolja. A plató többi részét függőleges sziklafal övezi, ezeken a helyeken nem emeltek falat. A közeli csíkrákosi várral ellentétben, a Csicsóvár fala keskenyebb /1,32-1,56 m/ és kisebb, laposabb kövekből, lényegesen több habarcs felhasználásával készítették.” A szabálytalan alaprajzú sziklavár 65 m hosszú, 25-30 m széles. Növényzettől benőtt alapfalai az É-i oldalon 1-2 m magasan ma is megfigyelhetők. A közeli, csíkrákosi pogányvárhoz hasonlóan az erdélyi határvédelmi rendszer harmadik lépcsőjének tagja lehetett. A hagyomány szerint a csíksomlyói ferencesek a zárda megépítése előtt egy ideig ebben a várban laktak.
Források:
Benkő Elek: Kelet Erdély “korai” kővárai. Castrum Bene. 1989. 70.
Vofkori László: Székelyföld útikönyve. II. Bp. 1998. 40.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. II. Pest. 1869. 60-61.
