Bogyiszló
A Duna folyam, a Sió, a Bogyiszlót körülölelő holtágak, a falu szívében elterülő Holt-Duna és a Gemenci erdő nyújtotta természeti értékek teszik a települést és hangulatát egyedivé. A Duna és Sió védgátjai remek lehetőséget kínálnak a kerékpárosoknak, kiváló túraútvonal festői környezetben. A természetet szeretők nemcsak a település és szűkebb környezetében fekvő holtágakkal, erdőkkel tarkított területen, de a közel fekvő Gemencben is találnak látnivalót, mint a kisvasút, a Gógai Bemutatóközpont. Bármerre indul az ember, rövid időn belül vízhez érkezik, mely halban, partja és környezete pedig vadban bővelkedik.
Bővebben: Bogyiszló honlapja
Ujszász
Újszász város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében. Az Alföldön, a Nagykunság, a Jászság és a Tápióság határán fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati, Pest megyével szomszédos határán. Határában ömlik bele a Tápió folyó a Zagyvába. A megyeszékhely, Szolnok kb. 13 km-re található. Szomszédos települések: Tápiógyörgye, Abony, Szászberek, Zagyvarékas, Szolnok.
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a város lakosságának többsége, kb. 69%-a római katolikus vallású. Református kb. 6,5%, evangélikus kb. 0,5%, görög katolikus pedig szintén kb. 0,5%. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Ugyanakkor nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 23%.
Újszász város honlapja
Zugló
Magának az elnevezésnek – Zugló – a keletkezésére kétféle magyarázat létezik. Az egyik szerint a “szuglyó” vagy a “zugla” szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, ennek értelmében tehát Zugló a pesti határnak egy kis sarkát jelölte. A másik elképzelés, hogy a “szugló” német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a XIX. század végéig Szuglónak hívták, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca. 1935-től létezik önálló kerületként, korábban Terézváros, Erzsébetváros és Kőbánya osztozott a területén. Ekkor a városrész a Rákosváros nevet kapta, és csak 1950-ben – Nagy-Budapest kialakulásakor – lett Zugló.
Zugló honlapja
Tápiószecső
Tápiószecső honfoglalás kori település, a Kartal nemzetség ősi birtoka volt. A falu területén előkerült réz - és bronzeszközök bizonyítják az ember jelenlétét, megtelepedését a honfoglalás előtti időkben. Az első okleveles említése 1264-ből, IV. Béla uralkodás idejéből ismeretes. Az oklevél szövege szerint a király Tápiószecsőt Uza fiaitól korábbi bűneik miatt elvette, s a települést a margitszigeti apácáknak adományozta. Később a falu egy Péter nevű birtokos tulajdona lett, aki azt az 1271-ben kelt végrendeletében a margitszigeti apácákra hagyta.
Tápiószecső honlapja
Kétpó
Kétpó Község Szolnok megye délkeleti részén Mezőtúr, Törökszentmiklós városokkal, valamint Kengyel, Mezőhék, Tiszatenyő, Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Talajának nagy része réti csernozjom. Jelentős Élővize nincs. A község területén előkerült régészeti leletek a népvándorlás korából származnak. Feltártak, több a honfoglaló magyarok által használt lószerszám-veretet, valamint őseink fejlett ötvös művészetének egyik jelentős emlékét az un. "kétpói csészét." A Honfoglalás után a község területén feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó magyarok szálltak meg. Írásos dokumentumai vannak, hogy Kétpó egyik legrégebbi települése Szolnok megyének. A "Kétpó" név kettős összetételű nevet takar, melynek előtagja azt jelenti, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre.
Kétpó honlapja
Bővebben: Bogyiszló honlapja
Ujszász
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a város lakosságának többsége, kb. 69%-a római katolikus vallású. Református kb. 6,5%, evangélikus kb. 0,5%, görög katolikus pedig szintén kb. 0,5%. Más egyházhoz vagy felekezethez szintén kb. 0,5% tartozik. Ugyanakkor nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez, illetve nem válaszolt kb. 23%.
Újszász város honlapja
Zugló
Magának az elnevezésnek – Zugló – a keletkezésére kétféle magyarázat létezik. Az egyik szerint a “szuglyó” vagy a “zugla” szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, ennek értelmében tehát Zugló a pesti határnak egy kis sarkát jelölte. A másik elképzelés, hogy a “szugló” német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a XIX. század végéig Szuglónak hívták, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca. 1935-től létezik önálló kerületként, korábban Terézváros, Erzsébetváros és Kőbánya osztozott a területén. Ekkor a városrész a Rákosváros nevet kapta, és csak 1950-ben – Nagy-Budapest kialakulásakor – lett Zugló.Zugló honlapja
Tápiószecső
Tápiószecső honfoglalás kori település, a Kartal nemzetség ősi birtoka volt. A falu területén előkerült réz - és bronzeszközök bizonyítják az ember jelenlétét, megtelepedését a honfoglalás előtti időkben. Az első okleveles említése 1264-ből, IV. Béla uralkodás idejéből ismeretes. Az oklevél szövege szerint a király Tápiószecsőt Uza fiaitól korábbi bűneik miatt elvette, s a települést a margitszigeti apácáknak adományozta. Később a falu egy Péter nevű birtokos tulajdona lett, aki azt az 1271-ben kelt végrendeletében a margitszigeti apácákra hagyta.
Tápiószecső honlapja
Kétpó
Kétpó Község Szolnok megye délkeleti részén Mezőtúr, Törökszentmiklós városokkal, valamint Kengyel, Mezőhék, Tiszatenyő, Kuncsorba községekkel határos területen fekszik. Talajának nagy része réti csernozjom. Jelentős Élővize nincs. A község területén előkerült régészeti leletek a népvándorlás korából származnak. Feltártak, több a honfoglaló magyarok által használt lószerszám-veretet, valamint őseink fejlett ötvös művészetének egyik jelentős emlékét az un. "kétpói csészét." A Honfoglalás után a község területén feltehetően Ond vezér törzséhez tartozó magyarok szálltak meg. Írásos dokumentumai vannak, hogy Kétpó egyik legrégebbi települése Szolnok megyének. A "Kétpó" név kettős összetételű nevet takar, melynek előtagja azt jelenti, hogy az új települést két azonos nevű puszta egyesítése révén hozták létre.
Kétpó honlapja
